Az Európa Tanácsot - Churchill javaslatára - a II. világháború után abból a célból hozták létre, hogy Európa "illemtanára" legyen, vagyis megszabja, az egyes európai államok milyen univerzális elvek és általánosan elfogadott szabályok alapján alakítsák ki belső működésüket. Alapvető működési elve: segítséget nyújtani a tagállamoknak az általuk vállalt nemzetközi kötelezettségek nemzeti jogrendszerbe való ültetéséhez. Az emberi jogok, a jogállami berendezkedés, a demokratikus keretek fejlesztése terén hatása túlmutat a földrajzi Európa keretein, kisugároz más földrészekre is. Világszerte általános tisztelettel figyelik az ET Emberi Jogi Bíróságának ítéleteit vagy a jogi tanácsadó testületként működő un. Velencei Bizottság véleményeit.
Az Európa Tanács (ET) nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal (EiT). Utóbbi az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének a találkozója, az EU csúcsszerve. Jóllehet az Európai Unió mind a 28 tagállama tagja az Európa Tanácsnak, s így aláírója az alapdokumentumnak, azaz az Európai Emberi Jogi Egyezménynek, az EU maga, mint intézmény még csak most tárgyal a csatlakozásról.
Alapvető adatok:
Az Európa Tanácsot 1949. május 5-én 10 ország hozta létre (Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország), amelyekhez ugyanazon év augusztusában csatlakozott Görögország és Törökország is. Jelenleg 46 tagállama van a szervezetnek. Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán, Mexikó és a Szentszék megfigyelői státuszt élveznek az Európa Tanács kormányközi testületeiben. Az Európa Tanács székhelye az Európa Palota Strasbourgban (Franciaország). A gyakorlatlan újságolvasót megtévesztheti, hogy ugyancsak Strasbourgban, egy szomszédos épületben tartja az Európai Parlament (EU!!) havi plenáris üléseit.
Az Európa Tanács a nemzetvédelem kivételével az európai társadalom minden jelentős kérdésével foglalkozik. Tevékenységét a következő területeken fejti ki: emberi jogok, média, jogi együttműködés, társadalmi kohézió, szociális jogok, egészségügy, oktatás, kultúra, kulturális örökség, sport, ifjúság, helyi demokrácia, határokon átívelő együttműködés, környezetvédelem és regionális tervezés.
Az Európa Tanács döntéshozó testülete a Miniszteri Bizottság, amely a tagállamok külügyminisztereiből (távollétükben a tagállamok állandó képviselőiből) áll.
A szervezet tanácskozó testülete a Parlamenti Közgyűlés; tagjait a nemzeti parlamentek jelölik ki (300 tagja és ezeknek 300 helyettese van).
Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa tanácsadó testületként működik, amely a helyi és regionális önkormányzatokat képviseli. A kormányok, a nemzeti parlamentek és a regionális önkormányzatok ezáltal egymástól elkülönített képviselettel rendelkeznek.
Az Európa Tanács Nemzetközi Nem-kormányzati Szervezetek (INGO) Konferenciája mintegy 400 nemzetközi civil szervezetet foglal magában, ezek résztvevői státuszt élveznek az Európa Tanácson belül.
Bővebb információk: www.coe.int